A fókuszolás Eugene T. Gendlin (1926-2017) Amerikában élt osztrák származású filozófus és pszichoterapeuta nevéhez fűződik. Alapgondolata, hogy testünkben zsigeri szinten megtalálható a lelki helyzetmegértés kulcsa, azaz ha képesek vagyunk a testi érzetekre odafigyelni, akkor többlettudás birtokába juthatunk.
Filozófiai alapja, hogy az ember önmeghatározásának középpontjában az átélés áll. Ez egy teremtő folyamat, amely során az egyén megéli létezését a ”most”-ban, átéli helyzetét az adott pillanaton keresztül. Az átélést pedig testileg érezzük, mintsem gondolnánk vagy kimondanánk.
Gendlin szemléletének újító gondolata, hogy minden ember képes megérteni önmagát. Elképzelése szerint minden szituációban, amikor kibillenünk testi-lelki egyensúlyunkból, akkor keresni kell lelkiállapotunk értelmét, mely keresésnek egyik módja a fókuszolás.
Mindennapok folyamán számtalan inger – érzelem és indulat – fut keresztül testünk beidegzésén, melyek nem vonják magukra figyelmünket, azonban alapvetően meghatározzák állapotunkat. Fókuszolás folyamán ezek a mindennapokban láthatatlan testi érzések figyelmet kaphatnak. Lehetőségünk van rá, hogy ezeket a belső állapotokat közelebbről is megvizsgáljuk, és ráleljünk jelentésükre.
Szorító érzés lakik a torkomban, miután kioktatott a főnököm… akkora mint egy pingpong labda, feszít… arra emlékeztet, amikor gyerekként valamit csináltam és a szüleim elé kellett állnom, akik leszidtak… Egy szó ami leírja az érzést: frusztrált… elkeseredett… tehetetlen. – a tehetetlen szó kimondásával hirtelen megváltozik az feszítő érzés, kellemes ellazultság marad a helyén. Ez jelzi, hogy rátaláltam a testi érzet jelentésére. Ezek után elgondolkozhatok rajta, mit jelent számomra a tehetetlenség.
„A humanisztikus és az egzisztencialista pszichológia mutat rá gyakran, hogy a mindennapi tudat és az élményvilág a mai emberben meglehetősen beszűkült, szűk társadalmi sémákat követ. Nemcsak a belső figyelem gyakorlata csökevényesedik el, hanem a tudatot torzítja a szűken értelmezett racionalizmus, a szabályok, kötelezettségek és értékek abszolutizálása, a saját én hamis felfogása. Az emberi konfliktusok és problémák értelmezése összefonódik ezekkel a hibás vagy zavaros kategóriákkal, ezek lesznek a problémamegoldási kísérletek premisszái ; így azután nem csoda, hogy a megoldást nem sikerül megtalálni. Változnia kell a lelki beállítódásnak ahhoz, hogy újszerűen tudjuk átgondolni a dolgainkat, meg kell próbálnunk kilépni a szokott keretekből, ki kell tágítanunk a szemléletünket.” (Buda, 2002 ,15 o.)
Pszichoterápiában nagyban hozzájárul a sikerességhez, ugyanakkor ajánlott más, főleg segítő szakmájú szakembereknek. Egészséglélektani és klinikai alkalmazása a leginkább elterjedt, azonban használják az üzleti szférában is (szupervízió, coaching). A módszer végezhető gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt. Gyermekkori alkalmazása gyógyító és egészségvédő hatású lehet, különösen indokolt a fejlődésükben megzavart gyermekeknek.
Idézet forrása:
Buda Béla (2004). Előszó. In Gendlin, E. T. Fókuszolás Edge 2000 Kft., Budapest. 15.o