2025. február 24-e estére Astrid Schillingset hívtuk meg meet-up sorozatunk második vendégeként egy kötetlen beszélgetésre, melyre Astrid örömmel mondott igent. Fontosnak érezzük, hogy Astridot, szakmai munkásságát, a Teljes Testtel való Fókuszolás módszerét minél szélesebb kör megismerhesse, ezért született a meet-up ötlete és az eseményről az alábbi összefoglaló.
Astrid Schillings-szel Zimmermann Gerda beszélgetett, a tolmács Oláh Sándor volt.
A leiratot Gombai-Kamjén Kata készítette.
Astrid Schillings fókuszolás-orientált pszichoterapeuta, Eugene G. Gendlinnel, a Fókuszolás megalkotójával is dolgozott együtt. Megalapította a Kölni Fókuszolás Képző Intézményt, szintén Gendlinnel szorosan együttműködve. Astrid emellett mindfulness- és mozgásterapeuta. Éveket töltött a test tanulmányozásával, és kidolgozta saját különleges módszerét, a Teljes Testtel való Fókuszolást (Focusing with the Whole Body) – a Megtestesülő Embert (Bodying Person).
Hogyan mutatnád be magad és a fókuszolással való kapcsolatod?
A bonni egyetemen tanultam pszichológiát, az egyetem évei alatt, a személyközpontú irányokkal való ismerkedés közben találkoztam Gendlin egyik tanulmányával, a személyiségváltozás elméletével. Amikor feldolgoztam ezt a cikket, a fókuszolás – úgy éreztem – szinte belém harapott. Ez aztán sosem múlt el. Chicagoban folytattam tanulmányaimat, ahol először találkoztam Gendlinnel. Olyan kérdések foglalkoztattak, mint hogy mit jelent embernek lenni, miről szól az életünk, és az évek során csalódtam a spirituális irányokban a megtapasztalt hatalmi visszaélések miatt. A fókuszolás mint filozófiai életgyakorlat megérintett.
Hogyan mutatnád be a fókuszolást?
A fókuszolásnak négy területe van, ebből az egyik a kutatás. Gendlinnek alapvető kérdései voltak a pszichoterápia hatékonyságát illetően, erre a válaszokat munkacsoportjával közösen végzett kutatással tárta fel.
A fókuszolásnak a pszichoterápia a másik fontos területe.
A fókuszolás életgyakorlat is.
A negyedik fontos aspektus pedig az, hogy a fókuszolás mindenkié, laikusok számára is elérhető, gyakorlatban használható. Ehhez nem kell terapeutának lenni, mindenki képes rá. Ennek a gyakorlati módja a fókuszpáros kapcsolódás, egymás fókuszos kísérése.
A fókuszolás annak egy módja, hogy a tapasztalásból, megélésből szülessen jelentés. Megállok, befelé érzek, megérzem, mi történik odabent, belehallgatok abba, ami odabent van. A csoportoknak ez az egyik fontos célja: segíteni a résztvevőket, hogy figyelmesebben hallgassanak befelé. Ez egy alapvető emberi képesség: a befelé figyelés és az értelemadás képessége. A terápiában, amikor az átélésre odafigyelünk, az változást eredményez. Amikor valaminek mélyen figyelmet szentelünk, valami megmozdul. Ezt Gendlin a fő fillozófiai írásában, a Folyamatmodellben írja le, ahol az implicit filozófiát, a változás filozófiáját fejti ki.
Hogyan integrálod a mindennapi életedbe a fókuszolást?
30-40 évvel ezelőtt egy ilyen esemény előtt biztosan megírtam volna előre az előadásom szövegét. Ma úgy érkeztem, hogy van egy alap elképzelésem arról, mi az, amit jó lenne átadni, de amikor itt vagyok veletek, rátok nézek, szünetet tartok, azt érzékelem, hogyan vagytok ti itt velem… A kapcsolat alakítja, ami történik. Mivel alapból nem vagyok egy színpadi ember, a fókuszolás segít abban, hogy így tudjak jelen lenni ebben a helyzetben.
Milyen vagy a munkádon kívül?
A mozgás nagyon fontos szerepet tölt be az életemben, sokat kísérleteztem a mozgással, így jöttem rá, hogy a teljes testre szükség van a Fókuszolásban. A művészetekhez is van kötődésem, szeretek fotózni, írni. Szeretek a természetben lenni, számomra fontos, hogy az ökológiai mozgalmakban is részt vegyek, a fókuszolással az ökológiát is támogassam. Néha jönnek hozzám művészek fókuszolást tanulni, ők a fókuszolást a következő ecsetvonás megtalálására használják.
Ezen a ponton a jelenlévőket Astrid egy rövid fókuszfolyamatra invitálta: meghívott bennünket arra, hogy idézzünk fel egy tájat, ami fontos nekünk, és írjunk fel olyan szavakat egy papírra, amik ezzel a tájjal kapcsolatban eszünkbe jutnak. Ülő helyzetben, befelé figyelő állapotban, tudatosítva testünket, meghívtuk ennek a tájnak a belső élményét. Megéreztük a testünkben ennek az egészleges élményét és fogadtuk, ami kapcsolódott hozzá.
Vannak szavaink a tájra, de amikor ilyen módon együtt vagyunk vele, nagyon más élményünk érkezhet. Lehetnek koncepcióink róla, és ez nagyon fontos, de beleengedhetjük a testünkbe is, és kapcsolódhatunk hozzá ezen a módon is. Gendlin a testre kiterjesztett értelemben gondol. A test több mint, ami most itt ül a széken, több mint egy orvosi fogalom. A test állandó interakcióban van: érezhetted, milyen volt, amikor bejöttél ebbe a szobába, érzékelted a többieket, láttad, hogy itt ül ez a nő… és aztán valami történt közöttünk és most máshogy vagy itt… A testesülés (bodying) folyamata ez: a test folyamatosan tapasztalja az interakciót, sokkal többet tud annál, mint amit mi tudunk. Amikor elakadsz valami kapcsán, pl. holnap lesz egy meetinged, megállsz, és érkezhet egy olyan belső átélés, valami, amiről eddig még nem tudtál, ami eddig még nem volt itt. Nem azért, mert a test olyan mágikusan bölcs, hanem azért, mert egy állandó, implicit interakcióban van.
A felt sense (felt jelentése érzett, a sense jelentése érzés, és jelentés is) és a felt meaning fogalmakat Gendlin hozta létre. Ez nem egy érzést jelent, ez több mint egy érzés, az egész szituáció érzetét magába foglalja. Ha teret adok, hogy megformálódjon, akkor nem csak automatikusan cselekszem, hanem valami új történik. Ez egy empatikus attitűd önmagammal: együtt tudok lenni a saját megélésemmel.
A fókuszolás-orientált kapcsolódásban azt próbáljuk segíteni, hogy a másik ember ahhoz kapcsolódjon, ami bent történik.
Előfordulhat az is, hogy egyes helyzetek kapcsán bizonyos részeink ellentétesen érezhetik magukat. Fókuszosan ott lehetek az egyikkel, ami valahogy érzi magát, aztán a másikkal, ami máshogy érzi magát. És akkor nem kell, hogy hibáztassam magam, hogy ambivalens vagyok. Helye van ezeknek az érzeteknek és tudok hozzájuk kapcsolódni.
A fókuszolás egy eszköz ahhoz, hogy kapcsolódni tudjak azzal, ami történik bennem. Alapfilozófiája: az élet, ami önmagától él, és mindezt interakcióban teszi. A Teljes Testtel való Fókuszolásnál ez jól megfigyelhető: egy lépés, egy apró mozdulat, ami magától megtörténik.
Hogyan jutottál el a Teljes Testtel való Fókuszoláshoz?
Az én működésemhez ez szervesen kapcsolódik: ha beszélek, beszél a testem, beszélek a kezeimmel. Amikor Chicagoba mentem, egy ideig úgy beszéltem, úgy adtam elő, ahogy szoktam, a kezeimmel is gesztikulálva. Majd öntudatosabbá váltam és abbahagytam ezeket a mozdulatokat. Ekkor Gendlin azt mondta nekem: “Bele tudnál hallgatni a kezeidbe? Lehet, hogy tudnak valamit.” Ez az ajánlást megnyitott előttem egy ajtót.
Amikor autentikus mozgást tanultam, sokat tanultam arról, hogy önmagától hogyan él a testünk. Peter Levine-től aztán megismertem az ingázás, a penduláció jelentőségét. Alapvető fontosságú, hogy a létezésbe való földeléssel megtapasztaljuk a bennünk lévő, önmagától élő életét. Azt találtam, hogy ez egy alap orientáció, egy jó referencia akkor, amikor nehézségekkel találkozunk. Megérezzük a földet, ami megtart. Enélkül nem is élnénk. Ez a folyamat előtti folyamat (process before process), olyan mint a szabad tér teremtés. Megtapasztaljuk a testünk problémáktól mentes élményét. Ez hozzásegít ahhoz a tapasztalathoz, hogy nem vagyunk egyenlőek a problémákkal, hogy többek vagyunk mint a problémák. Innen aztán már képesek vagyunk kapcsolódni egy problémához.
Míg a hagyományos Fókuszolás ülve történik, a beszéd, a csend, a figyelem és az elhangzottak tükrözése váltakozik, addig én kifejlesztettem egy sajátságos és dinamikus megközelítést – a Teljes Testtel való Fókuszolást. Kevin Mc Avenue munkássága inspirált, majd a saját utamat járva dolgoztam ki a Megtestesülő Embert (Bodying Person) és a Testesülési Folyamatnyelv (Bodying Process Language) módszert. A Testesülési Folyamatnyelv egyfajta befelé figyelés a testbe.
Ebben az állapotban keresem, hogyan tudok kapcsolódni ahhoz, ahogy a kliens van. Ha csak szavakba foglalom, amit látok rajta, eltűnik a mozdulat, mintha rajta kaptam volna őket. Inkább arra van szükség, hogy együtt legyünk a mozdulattal és annak a minőségéhez kapcsolódjunk. “Milyen ezzel együtt lenni, belülről érezni? Milyen érzete van a mozdulatnak?” Gyakran a mozdulat tisztább szimbolizációt tesz lehetővé, mint egy szó. Mozdulatot kísérni ezen a módon nehezebb abból a szempontból, hogy kulturálisan ez nem elfogadott. És lehet egy nehézség az is, hogy legtöbbször egy mozdulat gyorsan véget ér.
Nem veszi-e el vajon a mozdulatra figyelés a befelé figyelésem fókuszát?
Amikor a táncosok improvizálnak, letakarják a tükröt és az érzéssel mennek. Egyszerre történik a mozdulat és az érzete. Várni és együtt maradni a mozdulattal, a felt sense-szel egy nagyon fontos tapasztalás, hiszen épp a traumatikus élményeknél nincs ott ez a minőség. Együtt lenni, társaságban lenni az élménnyel, a mozdulattal, ez hozhatja a változást, a tovább mozdulást. A mozdulat tud adni egy új mélységet a folyamatnak, hiszen a mozdulat is egy szimbolizáció. A testi folyamatnyelv szintjén való kapcsolódás co-regulációs hatású.
Hogyan dolgozol azokkal a kliensekkel, akik nem tudnak a testükhöz kapcsolódni?
A fókuszolással ahhoz a részhez próbálunk eljutni, ami él a személyben. Ha valakit sokáig feszélyezünk azzal, hogy kíváncsiak vagyunk a belső világára, csak megreked azzal az élménnyel, hogy nem tudja megcsinálni, amit kérünk tőlük. A klienssel kapcsolati szinten próbálok ott lenni. Próbálok figyelni rá, megérteni őt, ott lenni vele. Néha belecsempészek valamit, és ez néha működik, néha nem. Ilyenkor kell a saját földelésem, hogy ne váljak türelmetlenné. Azzal megyünk, ami élő, és bízunk a kliensben. A sok szenvedés mellett biztos van valami, ami működhet az életében, mert itt van, rám néz. Megkereshetjük, mi az, ami élő. Ez egy megajánlás, hogy kapcsolódjunk ahhoz, ami már ott van, jelen van, és ez maga a Fókuszolás művészete.
Az alkalom végén Astrid megosztotta, hogy három fókuszpárja is van a világ különböző pontjain, akikkel online rendszeresen kísérik egymás folyamatait. Ez egy fontos erőforrás számára, amikor ez nem volt része az életének, az egy nehéz időszak volt neki. Fontosnak érzi, hogy aki fókuszolás-orientált terápiás munkát végez, gondoskodjon a saját töltekezéséről. Lezárásként Astrid kísérésében megtapasztalhattuk a Teljes Testtel való Fókuszolás Földelés a Jelenlétben gyakorlatát.