“Az életben az a legnagyobb boldogság, ha meggyőződhetünk róla, hogy önmagunkért szeretnek, pontosabban szeretnek bennünket annak ellenére, hogy önmagunk vagyunk.” Victor Hugo

A gyermekvállalás nagyon összetett kérdés, amelynek fontos része a párkapcsolat megbízhatósága mellett az énkép, a szülőkhöz való viszonyulás, valamint a saját gyermekkori élmények is. A döntést általában párkapcsolat szentesítése előzi meg, ami azért is fontos, mert érzelmi biztonságot jelent a nő számára. Sokan nem merik felvállalni ezt a szükségletüket, azzal nyugtatva magukat, hogy „ez csak egy papír”, ami mögött több ok is megbújhat. A házasság szentsége jó esetben életre szól, azonban napjaink társadalmában erre sajnos már koránt sincs garancia. Egyre többen nőnek fel elvált szülők gyermekeként, akik sokszor kevés példát láttak arra gyermekkorukban, hogy miként lehet áthidalni a házasság alatt óhatatlanul felmerülő problémákat, nehéz időszakokat. Így arról sincsen érzelmi tapasztalatuk, hogy milyen átélni a konfliktusok megoldásának katarzisát. Ehelyett a szülők válásának sokszor tisztázatlan és feldolgozatlan érzelmei átitathatják a jövő fantáziáit, „ha nekik nem sikerült, akkor honnan tudjam, hogy nekem sikerülni fog?”.

Így nem csoda, hogy az „amíg a halál el nem választ” esküjéhez gyakran társulnak kimondatlan szorongások, ezért egyre több pár halogatja a kapcsolat,- vagy élettársi viszony házassággá formálását. Ehhez hozzátartozik, hogy Magyarországon még kevés olyan program működik, amely segíthetne a párnak felkészülni az új élethelyzetre. Szerencsés tehát az a gyermek, aki közvetlenül a szüleitől lesheti el a működő házasság mindennapos megoldásait.

A gyermekvállalás talán még a házasságnál is nagyobb elköteleződést jelent. Ez egy olyan kapcsolat, amely életre szól, hiszen a papíron megkötött szerződés ma már felbontható, de a vér mindenképpen kötelez. Mindezek tükrében érthető, hogy a baba vállalásához és a tervezgetés időszakához sokszor összetett és felemás érzelmek kapcsolódnak. A vágyakozás mellett megjelenhetnek félelmek és kétségek, amelyek teljesen természetesek ebben az életszakaszban.

Ilyenkor nemcsak a testet kell felkészíteni a változásokra (pl. fogamzásgátló szedésének elhagyása), hanem érdemes több figyelmet szentelni az érzelmeknek, gondolatoknak, elvárásoknak is. Ebben segíthet a fókusz módszer, amely a test jelzéseit figyelembe véve segít eligazodni az érzelmek kusza labirintusában. A fókusz ülések során a fókuszoló kísérő segítségével megtanulhatja, hogy miként nézzen a hétköznapi logika szintjén érthetetlen érzelmek, viselkedések mögé, ezáltal feltárhatja a mögöttes okokat. Ez már önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy felkészültebben várja a baba érezését, és megértse érzelmei mögöttes okát. Segítővel,- vagy anélkül, ennyit minden leendő szülő megérdemel.

Írta: Higi Vera

Forrás: http://bebilap.hu

Képek forrása:
http://browse.deviantart.com/?q=clock&order=9&offset=120#/d23v3g7
http://browse.deviantart.com/photography/?qh=&section=&q=waiting#/dt3q6p
http://scala.deviantart.com/art/Pregnancy-88886140?q=boost%3Apopular+in%3Aphotography+pregnancy&qo=1

Alábbiakban Barbara esetismertetésének második része olvasható, a foglalkozások második sorozatának leírásával és a folyamat tanulságaival. Az írás célja, hogy betekintést nyújtson a fókusz-foglalkozások gyakorlati menetébe, és abba a lélektani fejlődési folyamatba, ami a fókuszolóban megy végbe.

Negyedik alkalom

A negyedik alkalommal Barbara beszámolt arról, hogy megszűntek a fulladás-szerű testi tünetei, továbbá az éjszakánként jelentkező szorongásrohamoktól sem szenved már majdnem egy hete. Utóbbi változásról óvatosan számolt be, gyorsan “lekopogta” az asztalon, mindazonáltal szemmel láthatóan megkönnyebbült. Elmondta nekem, hogy érzései szerint az előző alkalommal nagyon mély dolgok oldódtak fel benne, melyek a saját születésével voltak kapcsolatban.

,,Azt hittem, hogy ez a halálfélelem így marad örökre, mert nem segít, ha beszélek róla, és most komolyan úgy érzem, hogy megoldódott.”

Folyamatában harmóniát és az önelfogadás egy kiterjedtebb állapotát élte meg, aminek kapcsán felismerte magában a kétkedést a jóval kapcsolatban is (,,az egyszer minden jónak vége szakad gondolat”). Ezt a kétkedést a folyamat végére sikerült elengednie, aminek hozadékaként beszámolt a tudatosság egy újszerű minőségéről, a jelen megéléséről is.

„Elfogadom azt, ami van, és nem izgulok azon, hogy meddig tart ez a jó állapot!”

Mi történt?

Ezen az alkalmon Barbara beszámolt az életében megjelenő pozitív változásokról, ugyanakkor a fókuszolás folyamán egy kevésbé mozgalmas folyamatot élt meg. Ebben felismerte önmaga kritikus részét, a folytonos kétkedést, amit beszámolója alapján sikerült megváltoztatnia, teljesebben megtapasztalva Önmagának “itt és mostban” történő megélését.

Ötödik alkalom

Beszámolója szerint a fókuszolás ”itt és most” hatása kiterjedt életének megannyi területére legutóbbi találkozásunk óta. Elfogadóbb az érzéseivel, és ez a hozzáállása meghatározza a személyes kapcsolatait is – elfogadóbb tud lenni legkisebb gyermekével is, holott korábban sokszor megélte, hogy kezdi elveszíteni a türelmét. Szerinte a szüléssel és saját születésével kapcsolatos érzései nagyban meghatározták a gyermekével kapcsolatos viszonyt is.

„Mintha időszakosan megharagudnék rá, amiért komplikációk voltak a születésénél.”

Fókuszfolyamatában megjelent csecsemőkori önmaga, amihez csatlakozott a magány érzése és a magányhoz való viszonya.

„Párkapcsolatban vagy párkapcsolaton kívül ezzel a magánnyal nagyon sokat kínlódtam, ezért volt olyan katartikus ez a folyamat. Hogy ez akkor lehet, hogy innen jön?”

Barbara szerint édesanyja nem szoptatta, és tíz hónapos korától bölcsődébe adták – érzései szerint ez összefüggésben lehetett az egyedülléthez fűződő gyötrelmes viszonyához. Ugyanakkor érzéseivel kapcsolatban megérezte folyamatában, hogy ezeken már tud változtatni. Mindezek felidézték benne saját gyermekével való meghitt viszonyát is.

Mi történt?

Ezen az alkalmon folyamata csupán a rezonáltatásig jutott el, így átélt váltás nem jött létre. Mindezen túl újszerű felismerésekre tett szert a magányhoz való viszonyában, megérezte a belső kontrollt önmagában azt, hogy a változásért vállalni tudja a felelősséget.

Hatodik alkalom

Az utolsó alkalmon egy álmával foglalkozott, amiben a zsugorodás testi élménye volt a vezető testi érzet. Ahogyan az érzés kibomlott számára, úgy feltárult az ehhez kapcsolódó szorongás, ami a halálfélelemmel volt kapcsolatban. Barbara felismerte, hogy a szorongás fő motívuma a befolyásolhatatlanság, hogy bizonyos dolgok fölött nincs kontrollja. Ehhez kapcsolódott még az idősödés és a szexualitás témája is. Az ülés hozadékának tekintette, hogy képes volt szabályozni az érzés intenzitását, ezzel is hatást gyakorolva arra.

Mi történt?

Ezen az alkalmon sem jött létre mind a hat folyamatlépés. Ugyanakkor tovább foglalkozott a halálfélelemhez való viszonyán, aminek kapcsán ismételten új felismerésekre tett szert. Az alkalom fontos mozzanata volt az is, hogy biztonsággal tudta befolyásolni folyamaton belül érzéseihez való távolságot, amely képesség önmaga urává teszi.

Barbara esetismertetése betekintést enged a fókuszolás hatásaiba, abba a folyamatba, ahogyan Gendlin átélés koncepciójának jellegzetességei és folyamatlépései a gyakorlati alkalmazásban is megjelennek. A lélektani változás a fókuszolóban jön létre , ahogy kapcsolatba lép élményeinek átélt “testi” minőségével. Barbara esetében élményeinek újszerű megélése megváltoztatja önmagához való viszonyát, sőt még egy kellemetlen visszatérő testi tünete is kioldódik. Legmélyebb folyamatában végighalad a fókuszolás hat lépcsőjén, azonban a többi ülés hozadékai is rendkívüli jelentőséggel bírnak a lélektani változásának szempontjából. Újszerű kapcsolatba kerül saját testével, érzéseihez és érzelmeihez való viszonya megváltozik, így elfogadóbbá válik önmagával. Az ülések sorozatával a foglalkozások hozadékait képes egyre kiterjedtebben megélni és hasznosítani, nemcsak önmagával, de környezetével kapcsolatban is.

Köszönettel tartozom Barbarának amiért kísérőnek szegődhettem mellé tanulságos folyamatai során. Hálás vagyok, amiért merítkezhettem élményeinek világából, és amiért hozzájárult, hogy tapasztalataimat megosszam a honlap olvasóival!

Az írásban szereplő adatokat a kliens személyiségjogainak védelmében megváltoztattam. Az írás a résztvevő hozzájárulásával kerül nyilvánosságra.

Írta: Stoll Dániel Péter

Kép forrása:
http://browse.deviantart.com/photography/conceptual/?q=change&order=9&offset=48#/di7ajz

Az  üléssorozat konzultációs időponttal kezdődött, ahol a jelentkezők bemutatkozhattak, és elmondhatták, hogy “mi szél fújta őket” a fókuszolás területére. Barbara is bemutatkozott a saját módján, megosztva velem motivációját és elvárásait a módszerrel és az alkalmakkal kapcsolatban.

,,Önbeszámolója szerint Barbara nyitott személyiség, szeret új dolgokat kipróbálni, ezért jelentkezett a vizsgálatra. Reméli, hogy a megtapasztaltakat majd a munkájában is tudja hasznosítani. A fókuszolásról gyakorlati ismeretei nincsenek, de azt kiemelten érdekesnek tartja, hogy ez a módszer a testi érzésekre összpontosít, ami számára problémás terület. Ő inkább „fejben működik”.”

Ezen az alkalmon részt vett egy próbafolyamatban is, azaz kipróbálta, hogy milyen számára a fókuszos munkamód. A rövid folyamat viszont nagyon intenzív és kellemetlen érzéseket váltott ki belőle. Úgy érezte, hogy forróság önti el a testét, amelyre nincsen befolyása. Elmondta nekem, hogy kellemetlen érzései ismerősek számára egy korábbi életszakaszából, amikor második terhessége alatt kapcsolatanalízisbe járt egy szakemberhez. Ezeken a foglalkozásokon rendszeresen átélte a kontrollálhatatlan belső forróság érzetét, de alaposabban nem foglalkoztak vele.

A foglalkozások rövid bemutatása

Első alkalom

Az első ülésen a testi figyelem újszerű élményéről számolt be, amit a több mint 10 éves rendszeres autogén tréning gyakorlása során még nem tapasztalt.

„Annyira önmagam tudtam lenni, hogy életemben talán először előfordult, hogy úgy tudtam magam szeretni, a testemet, nem a fejemet![…] Ekkor éreztem, hogy de jó, Istenem, ez Én vagyok és ezt lehet szeretni!”

Az ülés során szóba került egy kedves és egy konfliktusos kapcsolata, annak érzései, továbbá az édesanyjához való korábbi és jelenlegi viszonya.

Mi történt?

Ezen az ülésen Barbara megpróbálta megragadni egy téma testi érzetét. Még nem haladt tovább a fókuszolás lépéseiben, azonban a testi figyelem fókuszos minősége önmagában is jelentésteli élményt adott számára.

Második alkalom

Az ülés témája a saját testhez való viszony volt. Barbara szerint ez örök téma az életében: hízás, fogyás, evés és nem evés – érzések, gondolatok, szemrehányások köre, amihez kapcsolódik édesanyja képe is.

„mindig eszembe jut anyukám, ha a saját hájaimat látom. Olyan kövér, hogy az már nagyon taszít engem, pedig nagyon szeretem.”

Ezzel kapcsolatban merült fel folyamatában, hogy lehetne másképp, „belülről” szemlélni a testét, önmagát. Ehhez talán kicsit másképp kellene szemlélnie a világot. „Fejre kéne állnia a világnak” Ráébred, hogy túl sok szabályt és tiltást támaszt önmagával szemben, ami csak megnehezíti a dolgát. Arra lenne szükség, hogy elfogadja magát, és akkor lefogynia is könnyebb lenne.

Mi történt?

A második ülésen tovább halad a fókuszolás lépéseiben. Megtalálja az átélt érzetet, rezonáltatja azt, ami feltárja jelentéseit számára. Ezen az alkalmon eljut az átélt váltásig, aminek hatására a problémás érzés megváltozik.

Harmadik alkalom

A harmadik alkalomra Barbara kellemetlen testi érzéssel érkezett, ami egy korábbi életszakaszából ismerős mellkasi szorító érzés volt.

„mintha nem jutnék elég levegőhöz, fú borzasztó volt! Aztán egyszer csak elmúlt!”

A fókuszolás során is előjött ez az érzés, ami Barbarát körülvevő buborék érzeteként jelent meg. Ehhez kapcsolódott a magány, az utazás és a halálfélelem érzése, amit mindennapjaiból is ismerős számára – esténként szokta érezni elalvás előtt. A folyamat során a kellemetlen érzés fokozatosan feloldódott, amint rátalált egyfajta “belső bizonyosságra”.

„Arra volt szüksége ennek az érzésnek, hogy biztosítsam arról, hogyha kilépek belőle, lesz aki vár rám!”

Barbara elképzelése szerint ez a folyamata kapcsolatban van a saját születésével és szülésével is.

„Annyira érdekes, hogy mindezek a gondolatok, amiket mondtam, évek óta ezekről írok, gondolkozok, olvasok, beszámolókat hallgatok meg… tehát tudatosan semmi újat, szavak szintjén semmi újat nem mondtam magamnak most, mégis mivel testi érzésekkel kapcsolódik össze, teljesen katartikus volt. Ekkor jöttek a könnyek.”

Mi történt?

Harmadik alkalommal Barbara egy aktuális, személyes érzésével foglalkozik. Végighalad a fókuszolás hat lépésén, aminek hatására a felt sense jelentése feltárul számára, majd a testi váltás hatására megváltozik. Ennek hatására megszűnik a tünete, és egy korábbi ”önmagával kapcsolatos értelmezése” is hitelt nyer számára.

[...]

Az esetismertetés második része egy hét múlva kerül fel az oldalra.

Az írásban szereplő adatokat a kliens személyiségjogainak védelmében megváltoztattam. Az írás a résztvevő hozzájárulásával kerül nyilvánosságra.

Írta: Stoll Dániel Péter

Képek forrása:
http://browse.deviantart.com/photography/?qh=&section=&q=dreamer+by+elithenia#/d13w5pv

A fogamzási problémák aránya a szakirodalom alapján igen magas, hozzávetőlegesen a párok 10-15%-a értintett benne (Lux, 1981). Emellett a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott hazai adatok rámutatnak a népesség riasztó mértékű csökkenésére, így különösen fontos lenne minden gyermekre vágyó párt hozzásegíteni a minél hatékonyabb megoldáshoz.

A különböző elméletek alapján a problémák kialakulásában rendkívül sok tényező játszhat szerepet. Abban azonban a legtöbb témával foglalkozó szakember egyetért, hogy a mesterséges megtermékenyítés procedúrája gyakran szorongással társul (Salvatore, P., Gariboldi, S., Offidani, A., Coppola, F., Amore, M., Maggini, C., 2001).

Ez egy olyan átfogó megoldás kialakítását sürgeti, amely a testi beavatkozás technikai feltételei mellett eredményes lelki támogatást is nyújtana a reménybeli kismamák számára. Ehhez azonban olyan komplex program kidolgozására lenne szükség, amely nemcsak az adott problémára koncentrál, hanem a teljeskörű pszichés felkészítést tűzi ki maga elé, vagyis nem korlátozódik kizárólag a fogamzási probléma komponenseinek feltárására és megoldására, hanem felkészít a későbbi anyasággal kapcsolatos teendőkre is.

A fókusz csoport eredményei tükrében Gendlin módszere hatékony részét képezhetné ennek a folyamatnak, hiszen eredményesnek bizonyult a résztvevők szorongásának csökkentésében, valamint az önértékelés javításában is. Fontos kiemelni, hogy ezek a változások már mindössze öt hét elteltével megmutatkoztak. Ez arra enged következtetni, hogy a módszer jól alkalmazható a fogamzási problémák esetében, emellett használata csoportos formában is hatékony.

Ennek hátterében több ok is szerepelhet. Egyrészt a fogamzási problémát átélő nők a közös sorson osztozva megértésre és elfogadásra találhatnak egymás között. Másrészt a módszer pontosan ezeket a készségeket fejleszti az egyén önmagához való viszonyulásának szintjén is, tovább fokozva a csoportfolyamatok hatásait. Összességében tehát a csoport résztvevői egymás támogatását élvezve egy közös problémán egyéni szinten dolgozhatnának a fókusz módszer segítségével, amely hozzásegíthetné őket saját, személyes válaszaik megtalálásához.

Gendlin elképzelését támasztja alá, hogy a pozitív változás lehetősége minden résztvevőben benne rejlik, hiszen a fejlődés tetten érhető azoknál a nőknél is, akik kezdetben alacsonyabb önértékelést és magasabb szorongást mutattak. Ugyanakkor a test-lélek kölcsönhatás minőségbeli összefüggéseire utal, hogy a pozitív testi érzetekhez és érzelmekhez/érzésekhez magasabb önértékelés, illetve alacsonyabb szorongás társult. Ez olyan kölcsönhatást feltételez, amely magában hordja a többszintű változtatás lehetőségét is, amennyiben a módszer hatékonyan képes beleavatkozni a rendszerbe. Hiszen ha a negatív érzések és testi érzetek teret kapnak, és a fókuszos testi váltás alapján minőségileg lehetőségük nyílik az átformálódásra, olyan pozitív változást vonhat maga után, amely javíthatja az egyén életminőségét. Szintén Gendlint igazolja, hogy a szimbolumalkotás önmagában nem vezet eredményre, a fejlődés kulcsa sokkal inkább a testi és érzelmi átélésben rejlik.

Bár az eredmények egy része szignifikáns, azonban a hosszútávú következtetések levonásához további kutatások szükségesek. A mutatók javulása mindeképpen bizalomra ad okot, emellett a csoporttagok szubjektív beszámolói alátámasztják a fókusz alkalmazhatóságát a fogamzási problémák esetében.

Forrás: részlet Higi Vera (2010). Fogamzási problémákkal küzdő nők fókusz csoportja című szakdolgozatából

Képek forrása:
http://www.deviantart.com/#/d2qzaod
http://browse.deviantart.com/photography/abstract/?order=24&offset=72#/d2qzv1y
http://browse.deviantart.com/photography/conceptual/#/d2qzc2v

Egy-egy szimbólum megváltoztatásához a kliensnek ki kell lépnie az aktuális gondolati vagy viselkedés struktúrából, és kapcsolatba kell kerülnie az átéléssel. Ezekben a pillanatokban a meglévő személyiség- és viselkedésminták visszaolvadnak az átélési ”egészbe”, majd ebből a szabadon áramló élményfolyamból új minták születhetnek, s így létrejöhet a változás, „a kaleidoszkóp megfordul” (McGuire, 1984 5.o). Pillanatok múlva új fogalmak, képek, szimbólumok és struktúrák jönnek létre az átélésből, amelyek már valamivel újabbak a korábbiaknál. A személy, mint átélési egész megváltozik, aminek hatására új viselkedések, gondolatok és érzések kerülhetnek a felszínre, megváltozhat a percepció módja is. Gendlin ezt a pillanatot az átéléssel való közvetlen kapcsolatnak (direct reference) nevezi.

„A közvetlen átélést tekinthetjük egyfajta mintázatnak – nincsenek jól elkülöníthető részei. Sokkal inkább egy perzsaszőnyeghez hasonlatos, de még az is túlságosan strukturált. Az átélés nem számszerűsíthető, sokkal inkább több mintázat alapján felépülő folyamat. Egyetlen mintázat soha nem képes leírni. Bármikor létrehozhatjuk az átélés egy új aspektusát, ha bármely két elemét összetesszük. Az említett módon mindig elképzelhetőek új szimbólumok és fogalmak. A jungiánus, freudiánus és más mintázatok csak akkor működnek, ha csak arra használjuk őket, hogy kiemeljünk valami használhatót az átélésből, valamit, ami nagyon kiemelkedik. Azonban amikor megpróbáljuk erőltetni ezeket a mintázatokat, abban az esetben használhatatlannak bizonyulnak – elvesztik érvényességüket. Nem illeszthetjük bele az egész átélést egyetlen fogalmi rendszerbe. Meghamisítod az átélésed, ha azt feltételezed, hogy egy adott felfogás szerint fog alakulni. Az átélést nem az elméletek által alkotott egységek hozzák létre. Az átélés önmagában is egységes.”(Gendlin, 1979. 8.o.)

Az átélés-orientált terápiás formáknak ismétlődő törekvése, hogy közvetlen kapcsolatot hozzanak létre a kliensben annak átélésével. Ebből következik, hogy ez a terápiás munka nem követ lineáris, intellektuális vagy bármilyen konvencionális menetet, hanem a kliens élményfolyamához alkalmazkodik (McGuire, 1984).

A változás terápiás folyamata nem áll meg a közvetlen kapcsolat elérésénél. Ezt követi a szimbolizáció folyamata, amikor a terapeuta az érzelmek tükrözésével segíti a jelentésadási folyamatot. Így az átéléssel létesített közvetlen kapcsolat, közlés és tükrözés folyamatán keresztül a kliens megtalálhatja az átéléshez leginkább illeszkedő szimbólumot, aminek hatására az átélt jelentés megváltozik. Ezt Gendlin átélt váltásnak hívja, ami nem egy absztrakt elméleti koncepció, hanem egy preverbális szinten történő testi érzetben megragadható változás (Friedman, 2004).

Az átélésről alkotott elmélete és az átélési reakció alapján Gendlin a következő feltevést fogalmazza meg a terápiák kimenetelével kapcsolatban: „Minél jobban játssza a kliens az átélő szerepét a terápiás órák alatt, annál nagyobb lesz a terápiás változás és annál valószínűbb a terápia sikeres kimenetele” (1997, 240-243o). Hogy ellenőrizze a feltevését, Gendlin és munkatársai kifejlesztették az Átélés-skálát, amellyel a terápia részleteinek szintjét mérték. Napjainkra több mint 30 tanulmány mutatja, hogy a magasabb átélési szint együtt jár a sikeresebb terápiával (Hendricks, 2001).

Írta: Stoll Dániel Péter

Forrás:
részlet Stoll Dániel (2010). Az átélés elmélete és mérése Eugene T. Gendlin koncepciója alapján című szakdolgozatából

Képek forrása:
http://browse.deviantart.com/photography/conceptual/?q=peep&order=9&offset=48#/d2cvww6
http://browse.deviantart.com/?q=old%20change#/d2lru7p
http://browse.deviantart.com/photography/?q=growth&order=9&offset=24#/d20lmpe

I. A közvetlenül érzékelt forrás

Egy új tudati tartalom felszínre jöhet úgy is, hogy a kliens nem tudja beazonosítani annak konkrét forrását. Lehet, hogy valaki felidéz egy álmot és egy gondolat fogalmazódik meg benne, előkerül egy kép és hirtelen erős érzelmek jönnek a felszínre. Általánosságban ezt azzal magyarázzuk, hogy a változás egy elérhetetlen tudattalan szintről érkezik. Azonban lehetőség van ehhez a forráshoz közvetlenül kapcsolódni, figyelmünket a tudatos és tudattalan határmezsgyéjére irányítva. Például, ha valaki sír, akkor képes arra, hogy érzékelje azt az én-részt ahonnan a sírás felszínre kerül. Az élmények közvetlenül érzékelt forrása azért játszik nagy szerepet a változás folyamatában, mert a kliens ilyenkor előre tudja mozdítani saját folyamatát az átélt érzet mentén, szemben azon esetekkel, amikor csak annyit érzékel, amennyi a felszínre jött.

II. Az egyértelműség kezdeti hiánya

Amikor valaki figyelmet szentel ennek a határmezsgyének, a testi érzet mindig homályos, nem írható le a megszokott címkékkel és kifejezésekkel. Ez azért van mert belső vonatkozás mindig változik, megújul, így a kliensnek meg kell találnia az érzet kifejezésének egyedülálló módját.

III. Testi úton jön létre

A belső vonatkozás érzékelése mindig testi, fizikai, szomatikus érzékletek útján történik. Ez egy zsigeri mély megélési formája az érzéseknek, ami mély belső figyelmet igényel, vagyis nem csupán a test külső érzékelése (mint feszült izmok vagy viszkető orrcimpa). Ezt nevezzük átélt érzetnek, felt sense-nek vagy belső vonatkozásnak. Vannak olyan kliensek, akik számára nehézséget jelent testüket belülről megérezni. Bizonyára ők is intenzív érzelmeket képesek megélni, azonban ezeket az érzeteket önmagukat elárasztónak lokalizálják. Ezekben az esetekben speciális hozzáállás szükségeltetik, hogy a testet újra bevonjuk a terápiás folyamatba.

IV. Az átélt érzet egészleges

Az átélt érzet homályos, nem definiálható, mivel magában hordoz egyfajta egészlegességet. Sok elágazása és vonatkozás lehet. Az érzéklet felfedezése általában önmagában is hordoz egyfajta megkönnyebbülést, mivel az érzés teljességében, töredezettség nélkül mutatkozhat meg.

V. A változás lépései az átélt érzetből erednek

A változás minden új lépése egyfajta váltás kíséretében jön létre. Ahogy ez megtörténik, megváltoztatja az egész érzet konstellációját, annak alapvető természetét. Ezeket a változásokat testileg érzékeljük.

VI. Minden lépés közelebb visz önmagadhoz

A változással a személy közvetlenül átélheti a saját változó folyamatát, így önmagát. Ennek fontos mozzanata, hogy a kliens megérzi, hogy az érzet csupán egy rész és nem önmaga.

VII. Minden lépés a növekedés irányát követi

Jelentős karakterisztikája a folyamatnak, hogy a változások a növekedés irányát követik. Ez az eredendő testi bölcsességen alapuló tézis, ami alapján a folyamat az egyén fejlődését szolgálja. Az ”irány” egyedi, és kívülről nem meghatározhat mindig a folyamat diktálja.

VIII. A lépéseket csak visszamenőleg lehet értelmezni

A folyamat kimenetelét előre nem lehet meghatározni, mivel azt egyetlen teóriának sem sikerült egyelőre megjósolnia. Ezért következtetéseket legtöbbször csak utólag tudunk levonni, hogy az adott folyamat hogyan állhatott kapcsolatban a kiindulópontot jelentő problémával.

Habár az imént ismertetett nyolc szempont optimális esetben jelen van a terápiás munkafolyamatban, mégsem szükséges mindegyik a változáshoz vagy nem minden esetre jellemzőek ezek a szempontok. A személyes folyamatok eltérőek lehetnek, és minden kliens másképp észlelheti saját fejlődési folyamatát.

Azt is érdemes végiggondolnia az olvasónak, hogy amikor belső változáson ment keresztül, melyek voltak azok az érzékelhető jellegzetességek, amiket saját maga megélt az említett nyolc szempont közül? Ez a kérdés alapvetően meghatározza a fókuszolás szemléletét: lehetőségünk van rátalálni saját életünkben a változás potenciáljára, amit bármikor a saját fejődésünk mellé állíthatunk.

Írta: Stoll Dániel Péter

Forrás:
részlet Stoll Dániel (2010). Az átélés elmélete és mérése Eugene T. Gendlin koncepciója alapján című szakdolgozatából

Képek forrása:
http://browse.deviantart.com/photography/conceptual/?q=steps&order=9&offset=0#/d1u7o9d

A lélektani működést különböző pszichológiai iskolák különféle módokon képesek magyarázni. Egyesek funkcionális egységek alapján magyarázzák, míg a humanisztikus irányzatok folyamatában értelmezik a lélek mozzanatait. Gendlin elméletében a lelki működés legfőbb mozgatórugója az átélés jelensége.

Gendlin a belső aktivitás két szintjére hívja fel a figyelmet, amelyek folyamatos és elválaszthatatlan kölcsönhatásban vannak egymással. Az egyik az  átélésé, míg a másik a szimbólumok szintje, amely fogalom alatt esetünkben a fizikai test, viselkedés, környezet percepcióját, továbbá az érzelmeket, a kogníciót, képi folyamatokat érint – egyszóval minden implicit jelenséget, ami nem az átélés (Friedman, 2004). Például egy adott helyzetben a kliens testtartása vagy egy gesztusa szimbolizálja pillanatnyi átélését, sűrítménye  mindannak amivel belső világában kapcsolatban van. Sokkal többet fejez ki egy konkrét érzelemnél, ez maga az élmények folyamatos áradata, a személyiség itt és mostban megjelenő átélésének leképeződése.

A két működési szint folyamatos kapcsolatban van egymással, miként az átélés a preverbális, preszimbolikus tapasztalás folyamatos áradata, ami személyes jelentéssel tölti meg a szimbólumokat. Tehát a szimbólumok jelentése az átélés talaján születik meg, azonban a szimbólumalkotás folyamata azonnal visszahat a preverbális élményszintre. Az a folyamat, amikor belső érzeteinkre szavakat keresünk, azonnal befolyásolja az érzetet, amiből a szimbólumalkotás kiindult (McGuire, 1984). Például, azzal hogy kimondom azt, hogy mérges vagyok, új aspektusa jelenhet meg a bennem lévő átélt érzetnek: Nem, már nem vagyok mérges, sokkal inkább csalódott vagyok és szomorú.

Gendlin elképzelése szerint az átéléssel való belső kapcsolat kiemelt fontosságú a pszichoterápiában. A pszichoterápia akkor kezdődik, amikor valaki közvetlen utalást tesz egy ember problémájának, témájának, helyzetének vagy meggyőződésének átélt érzetére, amivel az illetőnek dolga van.

Azzal, hogy az átélt érzet mellett maradunk és keresünk egy hozzá illeszkedő szimbólumot, az átélt érzet kitárja jelentéseit és lehetséges változásait. Az átélt váltás még egy kifejezés, amit Gendlin alkotott – ez nem más, mint maga a terápiás változás. Ebből a nézőpontból a pszichoterápia azon lépések összessége, amelyek során átélt érzeteket keresünk, elfogadjuk őket, megfelelő szimbólumokat kapcsolunk hozzájuk és ezek után megérezzük az átélt váltásokat (Firedman, 2004).

Összegezve az átélés egy belső folyamat, ami megtölti fogalmainkat és megnyilvánulásainkat személyes tartalommal. A belső vonatkozás szintjének elérhetősége folytonosan változik, azonban közelebb kerülve hozzá elősegíti a személyes növekedés folyamatát. A változás segítése az átélés facilitálásán keresztül nyilvánul meg az experimenciális pszichoterápiában, amelynek direkt technikai megnyilvánulása a fókuszolás módszere.

Írta: Stoll Dániel Péter

Forrás:
részlet Stoll Dániel (2010). Az átélés elmélete és mérése Eugene T. Gendlin koncepciója alapján című szakdolgozatából

Képek forrása:
http://browse.deviantart.com/photography/conceptual/?q=interaction&order=9&offset=24#/d1pcz3r
http://browse.deviantart.com/photography/conceptual/?q=symbol&order=9&offset=192#/d1hf67i

A fizikai állapot, gondolati folyamatok, érzelmi minőségek szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet optimális működésekor ezen három tényező közt harmónia van. Azonban, amikor a kiegyensúlyozott állapot felborul, annak hosszabb-rövidebb távon valamilyen elváltozás, esetleg krónikus betegség az eredménye. Korunk civilizációs ártalmai sajnálatos módon csak fokozzák ennek lehetőségét. Legtöbbször az ilyen megbomlott egyensúlyi állapot eredményezi a daganatos betegségek kialakulását is.

A fókuszolás egy olyan pszichológiai módszer, mellyel elérhető, és fenntartható a testi-lelki egyensúly állapota. A daganatos betegségből való gyógyulás hatékony kiegészítője, hiszen segít a stressz-szint csökkentésében, az esetlegesen megváltozott testkép elfogadásában, a negatív érzelmi állapotok áthangolásában, a betegség üzenetének megértésében.

A csoportba olyan, az elmúlt öt évben daganatos megbetegedéssel diagnosztizáltak jelentkezését várom, akik szeretnének megismerkedni a fókuszolás módszerével, a gyógyulási folyamatukat támogató kiegészítő technikával.

Csoportvezető: Seszták Ágota

Időtartam: 6×2h (1 alkalom 120 perc!)

Időpontok: Hétfőnként 15-17h közt, 2010. február 15., 22., március1., 8.,22., 29.

Megfelelő számú-8-12 fő- jelentkező esetén alternatív időpontban és helyszínen -vidéken- is indul csoport!

Létszám: 8-12 fő

Részvételi díj: 24.000 (Gerson terápiát folytatóknak kedvezményesen 20.000)

Jelentkezés feltétele a 10.000.- előleg befizetése!

Helyszín: Budapest, Egészségforrás Alapítvány, Ráday u 37.

Jelentkezés és további információk:

e-mail: info@psychyoga.hu

mobil: +36-30-52-94-695

honlap: http://psychyoga.hu

A csoportvezetőről: Seszták Ágota, pszichológus, fókusz kísérő, jógainstruktor. A magyarországi Gerson Egészségközpont külső munkatársa; A Stresszoldó jóga, mint önálló rendszer kidolgozója, fejlesztője; Jelen Pszichológiai Egyesület és Pszichológia a Fiatalokért Alapítvány alapító tagja. Pszichológusi és jógainstruktori tevékenységével a hazai jóga kultúra igényességének növeléséért dolgozik. Megközelítésében a modern pszichológia és a tradicionális jóga elveinek közelítése a meghatározó vonás.

A fókuszolásról bővebben: http://fokuszolas.hu

képek forrása:http://a423.deviantart.com/art/Nature-30340575

http://suncollapse.deviantart.com/art/Little-Light-of-Mine-53704029

Megjelent Eugene Gendlin Álomfejtés – testünk bölcsessége című könyv az EDGE2000 Kft. gondozásában. A könyv hiánypótló olasmány, mivel pszichológiai szempontból igényesen, kellőképpen tudományosan mutatja be az álmok megfejtésének fókuszos szempontjait. Módszertanilag integratív, nyelvezetében érthető, összességében pedig hiteles és talán, ami a legfontosabb, hogy használható!

Részlet a könyv Utószavából:

,,Az álmok üzenetének megfejtése azzal a szimbolikus gesztussal kezdődik, hogy megadjuk a kellő figyelmet álmainknak, nyitottan és elfogadóan viszonyulva saját érzéseinkhez. Ez egyben benső világunk felfedezésének első lépése, amelynek hatására az álmok egyre közelebb és közelebb kerülhetnek hozzánk, új élményekkel színesítve az önmagunkról alkotott tudásunkat. És talán az olvasó is pont most tette meg az első lépést azzal, hogy elolvasta Gendlin álomfejtés könyvét.

Önismereti barangolásunkban segítségünkre van a fókuszos szemlélet, az a személyes működésmód, amikor az érzelmeket, gondolatokat és cselekvéseket a testi érzetek hitelesítik. Kellő figyelmet szentelve testi-lelki történéseinknek, új életminőséget alakíthatunk ki, amelyben egyre inkább az átélt érzetünk szerint élünk. Azáltal, hogy kifejlesztjük a befelé figyelés készségét, alkalmat teremtünk arra, hogy igazán megélhessük életünk élményeit, a ”kockázatok és mellékhatásoktól” való félelem kötöttsége nélkül.”

Továbbá megjelent a Fókuszolás c. Gendlin-könyv legújabb kiadása. A könyveket most komoly kedvezményekkel vásárolhatjátok meg a kiadónál, a Filagóra könyvesboltban és a nagyobb könyváruházakban!

„Minek nevezzelek
,Ha rám röpíted
Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békeség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál -
Minek nevezzelek?”

Petőfi Sándor: Minek nevezzelek /részlet/

Petőfi Sándor verse hűen tükrözi, hogy ahogy a hétköznapoknak, úgy a költészetnek is megvan a maga „fókuszos” folyamata. Gyakran megélhetjük mindennapjaink során, hogy ösztönösen keressük a választ kérdéseinkre, és megérezhetjük, hogy miként reagál a testünk, amikor megtaláljuk a választ. Ez sokszor olyan gördülékenyen és észrevétlenül zajlik, hogy nem is vagyunk tudatában annak, hogy „fókuszos” élményünk volt. Miért is van szükség arra, hogy egy ilyen magától értetődő folyamatot részekre bontsunk? A válasz a fókusz módszer jellegében rejlik, vagyis hogy Gendlin szerint ez a mindennapi készség fejleszthető. Azonban ahogy egy vers megírásához is szükség van bizonyos művészi elemek ismeretére, ugyanúgy a fókusz módszer elsajátítása is az alapoknál kezdődik.

Fókusz folyamat az egész folyamat, melynek során figyelmedet befelé fordítod, és türelemmel, elfogadóan figyelmet szentelsz annak, hogy mit üzen a tested egy adott kérdésre, problémára.

Átélt érzet (felt sense): Ha egy pillanatra befelé fordítod a figyelmed, és egy általad szeretett személyre gondolsz, megérezheted, hogy testedben megjelenik valami, ami addig nem volt ott. Ez többnyire homályos, nehezen leírható, mégis határozottan érezheted a jelenlétét. Bár a testedben jelentkezik, mégsem hasonlít arra, amikor például szorít az öv, hiszen tested belső részében érződik.

Fogantyúk: Amikor egy átélt érzet még homályos, megpróbálhatod megtalálni a leginkább odaillő kifejezést. Olyan, mint egy bőrönd kapaszkodója, aminél fogva meg tudod ragadni a tartalmát. Jöhet egy válasz a testedből: „Félelem van bennem”, de érezheted, hogy ez nem illeszkedik teljesen arra, amit belül érzel. Ugyanúgy, mint ahogy az eszkimóknak is rengeteg kifejezésük van a hóra (függ a színétől, állagától), ugyanúgy a „félelem” sem biztos, hogy pontosan fedi azt, amit legbelül érzed. Ilyenkor megpróbálhatod megtalálni a leginkább odaillő kifejezést, hogy milyen az a „hó”, ami benned van. Amikor megtalálod azt, amelyik pontosan illeszkedik, bekövetkezik a testi váltás. (Bár az esetek többségében szavak fejezik ki legjobban a testi érzetet, ez nincs minden esetben így. Előfordulhat például, hogy ami érkezik, és legjobban leírja, amit a testedben érzel, az egy mozdulat)

Rezonáltatás: Az a folyamat, amikor a fogantyúkat és az átélt érzeted próbálod összeilleszteni, vagyis amikor a benned levő „hó” természetét próbálod a leginkább odaillő kifejezéssel megtalálni. „Ez az érzés, amit belül érzek a rémület” – Befelé figyelsz, hogy miként reagál a tested erre a kérdésre. Ezt teszed mindaddig, míg meg nem találod a pontosan odaillő kifejezést, vagy bármit, ami a legjobban kifejezi. Ez a próbálgatás az érzet és a szavak között a rezonáltatás, melynek feloldása a testi váltás.

Testi váltás (Body Shift): Amikor otthon felejtesz valamit, érezhetsz egyfajta sürgetést, türelmetlenséget a testedben. Kapcsolódik ehhez egy átélt érzet, tehát annak a bizonyos valaminek a felt sense, melyről nem is tudod pontosan, hogy micsoda. Ilyenkor készíthetsz egy listát, hogy mi is lehet, ami ennyire zavar? Kihúztad a vasalót? Erre a kérdésre a tested megadja a választ, vagyis jöhet egy érzet, hogy a vasalóval minden rendben van. Elzártad a gázt? A tested ismét megadja a választ, hogy a gázzal is minden rendben. Vagyis fogantyúk segítségével rezonáltatsz. Ekkor hirtelen beugrik: az asztalon felejtetted a könyvet, amit vissza szerettél volna vinni a barátodnak. Ez a felismerés egy nagy AHA élményként jelentkezik a testedben, és eláraszt egy megkönnyebbülés, és annak a biztos érzete, hogy ez volt az, amit elfelejtettél. A probléma nem szűnik meg, a változás mégis érezhető a testedben.

Ez a cikk remélhetőleg segítséget nyújtott abban, hogy jobban megértsd, mi is zajlik benned, amikor fókuszolsz. Ez azért is fontos, mert bár a fókuszos gyakorlat áthatja mindennapjainkat, azonban a módszert csak úgy használhatod hatékonyan, ha tisztában vagy annak lépéseivel, és hogy mire is törekedj. Saját magad is jobban tudod segíteni, ha elsajátítod, hogy melyek annak az ösvénynek a stációi, melyen végig kell haladnod, hogy megérkezz a probléma feloldásához.

Írta Higi Vera

Képek forrása:
http://nicasus.deviantart.com/art/Life-is-a-Puzzle-111013183
http://pohpohh.deviantart.com/art/incomplete-89315198