2010 februárjában kutatáshoz kerestem olyan emberek jelentkezését, akik részt vennének egy 6 alkalmas fókusz üléssorozaton. Így találkoztam Barbarával is, a várandósokkal foglalkozó 38 éves szakpszichológus “kolleginával”. Az alábbiakban az ő esetét szeretném ismertetni, összefoglalva a fókuszos foglalkozások történéseit.

Az  üléssorozat konzultációs időponttal kezdődött, ahol a jelentkezők bemutatkozhattak, és elmondhatták, hogy “mi szél fújta őket” a fókuszolás területére. Barbara is bemutatkozott a saját módján, megosztva velem motivációját és elvárásait a módszerrel és az alkalmakkal kapcsolatban.

,,Önbeszámolója szerint Barbara nyitott személyiség, szeret új dolgokat kipróbálni, ezért jelentkezett a vizsgálatra. Reméli, hogy a megtapasztaltakat majd a munkájában is tudja hasznosítani. A fókuszolásról gyakorlati ismeretei nincsenek, de azt kiemelten érdekesnek tartja, hogy ez a módszer a testi érzésekre összpontosít, ami számára problémás terület. Ő inkább „fejben működik”.”

Ezen az alkalmon részt vett egy próbafolyamatban is, azaz kipróbálta, hogy milyen számára a fókuszos munkamód. A rövid folyamat viszont nagyon intenzív és kellemetlen érzéseket váltott ki belőle. Úgy érezte, hogy forróság önti el a testét, amelyre nincsen befolyása. Elmondta nekem, hogy kellemetlen érzései ismerősek számára egy korábbi életszakaszából, amikor második terhessége alatt kapcsolatanalízisbe járt egy szakemberhez. Ezeken a foglalkozásokon rendszeresen átélte a kontrollálhatatlan belső forróság érzetét, de alaposabban nem foglalkoztak vele.

A foglalkozások rövid bemutatása

Első alkalom

Az első ülésen a testi figyelem újszerű élményéről számolt be, amit a több mint 10 éves rendszeres autogén tréning gyakorlása során még nem tapasztalt.

„Annyira önmagam tudtam lenni, hogy életemben talán először előfordult, hogy úgy tudtam magam szeretni, a testemet, nem a fejemet![…] Ekkor éreztem, hogy de jó, Istenem, ez Én vagyok és ezt lehet szeretni!”

Az ülés során szóba került egy kedves és egy konfliktusos kapcsolata, annak érzései, továbbá az édesanyjához való korábbi és jelenlegi viszonya.

Mi történt?

Ezen az ülésen Barbara megpróbálta megragadni egy téma testi érzetét. Még nem haladt tovább a fókuszolás lépéseiben, azonban a testi figyelem fókuszos minősége önmagában is jelentésteli élményt adott számára.

Második alkalom

Az ülés témája a saját testhez való viszony volt. Barbara szerint ez örök téma az életében: hízás, fogyás, evés és nem evés – érzések, gondolatok, szemrehányások köre, amihez kapcsolódik édesanyja képe is.

„mindig eszembe jut anyukám, ha a saját hájaimat látom. Olyan kövér, hogy az már nagyon taszít engem, pedig nagyon szeretem.”

Ezzel kapcsolatban merült fel folyamatában, hogy lehetne másképp, „belülről” szemlélni a testét, önmagát. Ehhez talán kicsit másképp kellene szemlélnie a világot. „Fejre kéne állnia a világnak” Ráébred, hogy túl sok szabályt és tiltást támaszt önmagával szemben, ami csak megnehezíti a dolgát. Arra lenne szükség, hogy elfogadja magát, és akkor lefogynia is könnyebb lenne.

Mi történt?

A második ülésen tovább halad a fókuszolás lépéseiben. Megtalálja az átélt érzetet, rezonáltatja azt, ami feltárja jelentéseit számára. Ezen az alkalmon eljut az átélt váltásig, aminek hatására a problémás érzés megváltozik.

Harmadik alkalom

A harmadik alkalomra Barbara kellemetlen testi érzéssel érkezett, ami egy korábbi életszakaszából ismerős mellkasi szorító érzés volt.

„mintha nem jutnék elég levegőhöz, fú borzasztó volt! Aztán egyszer csak elmúlt!”

A fókuszolás során is előjött ez az érzés, ami Barbarát körülvevő buborék érzeteként jelent meg. Ehhez kapcsolódott a magány, az utazás és a halálfélelem érzése, amit mindennapjaiból is ismerős számára – esténként szokta érezni elalvás előtt. A folyamat során a kellemetlen érzés fokozatosan feloldódott, amint rátalált egyfajta “belső bizonyosságra”.

„Arra volt szüksége ennek az érzésnek, hogy biztosítsam arról, hogyha kilépek belőle, lesz aki vár rám!”

Barbara elképzelése szerint ez a folyamata kapcsolatban van a saját születésével és szülésével is.

„Annyira érdekes, hogy mindezek a gondolatok, amiket mondtam, évek óta ezekről írok, gondolkozok, olvasok, beszámolókat hallgatok meg… tehát tudatosan semmi újat, szavak szintjén semmi újat nem mondtam magamnak most, mégis mivel testi érzésekkel kapcsolódik össze, teljesen katartikus volt. Ekkor jöttek a könnyek.”

Mi történt?

Harmadik alkalommal Barbara egy aktuális, személyes érzésével foglalkozik. Végighalad a fókuszolás hat lépésén, aminek hatására a felt sense jelentése feltárul számára, majd a testi váltás hatására megváltozik. Ennek hatására megszűnik a tünete, és egy korábbi ”önmagával kapcsolatos értelmezése” is hitelt nyer számára.

[...]

Az esetismertetés második része egy hét múlva kerül fel az oldalra.

Az írásban szereplő adatokat a kliens személyiségjogainak védelmében megváltoztattam. Az írás a résztvevő hozzájárulásával kerül nyilvánosságra.

Írta: Stoll Dániel Péter

Képek forrása:
http://browse.deviantart.com/photography/?qh=&section=&q=dreamer+by+elithenia#/d13w5pv