Szakdolgozatomban egy általam indított fókusz csoport fejlődését követtem nyomon, mely a „Fogamzási problémákkal küzdő nők fókusz csoportja” nevet viselte. A közös munka legfontosabb tanulságait foglalja össze az alábbi cikk.

A fogamzási problémák aránya a szakirodalom alapján igen magas, hozzávetőlegesen a párok 10-15%-a értintett benne (Lux, 1981). Emellett a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott hazai adatok rámutatnak a népesség riasztó mértékű csökkenésére, így különösen fontos lenne minden gyermekre vágyó párt hozzásegíteni a minél hatékonyabb megoldáshoz.

A különböző elméletek alapján a problémák kialakulásában rendkívül sok tényező játszhat szerepet. Abban azonban a legtöbb témával foglalkozó szakember egyetért, hogy a mesterséges megtermékenyítés procedúrája gyakran szorongással társul (Salvatore, P., Gariboldi, S., Offidani, A., Coppola, F., Amore, M., Maggini, C., 2001).

Ez egy olyan átfogó megoldás kialakítását sürgeti, amely a testi beavatkozás technikai feltételei mellett eredményes lelki támogatást is nyújtana a reménybeli kismamák számára. Ehhez azonban olyan komplex program kidolgozására lenne szükség, amely nemcsak az adott problémára koncentrál, hanem a teljeskörű pszichés felkészítést tűzi ki maga elé, vagyis nem korlátozódik kizárólag a fogamzási probléma komponenseinek feltárására és megoldására, hanem felkészít a későbbi anyasággal kapcsolatos teendőkre is.

A fókusz csoport eredményei tükrében Gendlin módszere hatékony részét képezhetné ennek a folyamatnak, hiszen eredményesnek bizonyult a résztvevők szorongásának csökkentésében, valamint az önértékelés javításában is. Fontos kiemelni, hogy ezek a változások már mindössze öt hét elteltével megmutatkoztak. Ez arra enged következtetni, hogy a módszer jól alkalmazható a fogamzási problémák esetében, emellett használata csoportos formában is hatékony.

Ennek hátterében több ok is szerepelhet. Egyrészt a fogamzási problémát átélő nők a közös sorson osztozva megértésre és elfogadásra találhatnak egymás között. Másrészt a módszer pontosan ezeket a készségeket fejleszti az egyén önmagához való viszonyulásának szintjén is, tovább fokozva a csoportfolyamatok hatásait. Összességében tehát a csoport résztvevői egymás támogatását élvezve egy közös problémán egyéni szinten dolgozhatnának a fókusz módszer segítségével, amely hozzásegíthetné őket saját, személyes válaszaik megtalálásához.

Gendlin elképzelését támasztja alá, hogy a pozitív változás lehetősége minden résztvevőben benne rejlik, hiszen a fejlődés tetten érhető azoknál a nőknél is, akik kezdetben alacsonyabb önértékelést és magasabb szorongást mutattak. Ugyanakkor a test-lélek kölcsönhatás minőségbeli összefüggéseire utal, hogy a pozitív testi érzetekhez és érzelmekhez/érzésekhez magasabb önértékelés, illetve alacsonyabb szorongás társult. Ez olyan kölcsönhatást feltételez, amely magában hordja a többszintű változtatás lehetőségét is, amennyiben a módszer hatékonyan képes beleavatkozni a rendszerbe. Hiszen ha a negatív érzések és testi érzetek teret kapnak, és a fókuszos testi váltás alapján minőségileg lehetőségük nyílik az átformálódásra, olyan pozitív változást vonhat maga után, amely javíthatja az egyén életminőségét. Szintén Gendlint igazolja, hogy a szimbolumalkotás önmagában nem vezet eredményre, a fejlődés kulcsa sokkal inkább a testi és érzelmi átélésben rejlik.

Bár az eredmények egy része szignifikáns, azonban a hosszútávú következtetések levonásához további kutatások szükségesek. A mutatók javulása mindeképpen bizalomra ad okot, emellett a csoporttagok szubjektív beszámolói alátámasztják a fókusz alkalmazhatóságát a fogamzási problémák esetében.

Forrás: részlet Higi Vera (2010). Fogamzási problémákkal küzdő nők fókusz csoportja című szakdolgozatából

Képek forrása:
http://www.deviantart.com/#/d2qzaod
http://browse.deviantart.com/photography/abstract/?order=24&offset=72#/d2qzv1y
http://browse.deviantart.com/photography/conceptual/#/d2qzc2v