A legtöbb pszichoterápia hasonló hosszú távú célokkal rendelkezik, azonban abban eltérően vélekednek, hogy mit is kell a kliensnek tennie a változás érdekében. Az elméleti megközelítések hajlamosak szétválasztani az emberi működést viselkedésre, érzelmekre és gondolkozásra, azt vizsgálva, hogy melyik milyen hatást vált ki a másik részből. Gendlin szerint a viselkedés, gondolkodás és érzelmek közt hasonlóság van, mivel mindegyik a szimbolizáció egy formájának tekinthető. Arra mutat rá, hogy ezen szimbólumok és az átélés közötti jelentésadási interakció az, ahol a személyiségváltozás lehetősége lakik (McGuire, 1984).
Egy-egy szimbólum megváltoztatásához a kliensnek ki kell lépnie az aktuális gondolati vagy viselkedés struktúrából, és kapcsolatba kell kerülnie az átéléssel. Ezekben a pillanatokban a meglévő személyiség- és viselkedésminták visszaolvadnak az átélési ”egészbe”, majd ebből a szabadon áramló élményfolyamból új minták születhetnek, s így létrejöhet a változás, „a kaleidoszkóp megfordul” (McGuire, 1984 5.o). Pillanatok múlva új fogalmak, képek, szimbólumok és struktúrák jönnek létre az átélésből, amelyek már valamivel újabbak a korábbiaknál. A személy, mint átélési egész megváltozik, aminek hatására új viselkedések, gondolatok és érzések kerülhetnek a felszínre, megváltozhat a percepció módja is. Gendlin ezt a pillanatot az átéléssel való közvetlen kapcsolatnak (direct reference) nevezi.
„A közvetlen átélést tekinthetjük egyfajta mintázatnak – nincsenek jól elkülöníthető részei. Sokkal inkább egy perzsaszőnyeghez hasonlatos, de még az is túlságosan strukturált. Az átélés nem számszerűsíthető, sokkal inkább több mintázat alapján felépülő folyamat. Egyetlen mintázat soha nem képes leírni. Bármikor létrehozhatjuk az átélés egy új aspektusát, ha bármely két elemét összetesszük. Az említett módon mindig elképzelhetőek új szimbólumok és fogalmak. A jungiánus, freudiánus és más mintázatok csak akkor működnek, ha csak arra használjuk őket, hogy kiemeljünk valami használhatót az átélésből, valamit, ami nagyon kiemelkedik. Azonban amikor megpróbáljuk erőltetni ezeket a mintázatokat, abban az esetben használhatatlannak bizonyulnak – elvesztik érvényességüket. Nem illeszthetjük bele az egész átélést egyetlen fogalmi rendszerbe. Meghamisítod az átélésed, ha azt feltételezed, hogy egy adott felfogás szerint fog alakulni. Az átélést nem az elméletek által alkotott egységek hozzák létre. Az átélés önmagában is egységes.”(Gendlin, 1979. 8.o.)
Az átélés-orientált terápiás formáknak ismétlődő törekvése, hogy közvetlen kapcsolatot hozzanak létre a kliensben annak átélésével. Ebből következik, hogy ez a terápiás munka nem követ lineáris, intellektuális vagy bármilyen konvencionális menetet, hanem a kliens élményfolyamához alkalmazkodik (McGuire, 1984).
A változás terápiás folyamata nem áll meg a közvetlen kapcsolat elérésénél. Ezt követi a szimbolizáció folyamata, amikor a terapeuta az érzelmek tükrözésével segíti a jelentésadási folyamatot. Így az átéléssel létesített közvetlen kapcsolat, közlés és tükrözés folyamatán keresztül a kliens megtalálhatja az átéléshez leginkább illeszkedő szimbólumot, aminek hatására az átélt jelentés megváltozik. Ezt Gendlin átélt váltásnak hívja, ami nem egy absztrakt elméleti koncepció, hanem egy preverbális szinten történő testi érzetben megragadható változás (Friedman, 2004).
Az átélésről alkotott elmélete és az átélési reakció alapján Gendlin a következő feltevést fogalmazza meg a terápiák kimenetelével kapcsolatban: „Minél jobban játssza a kliens az átélő szerepét a terápiás órák alatt, annál nagyobb lesz a terápiás változás és annál valószínűbb a terápia sikeres kimenetele” (1997, 240-243o). Hogy ellenőrizze a feltevését, Gendlin és munkatársai kifejlesztették az Átélés-skálát, amellyel a terápia részleteinek szintjét mérték. Napjainkra több mint 30 tanulmány mutatja, hogy a magasabb átélési szint együtt jár a sikeresebb terápiával (Hendricks, 2001).
Írta: Stoll Dániel Péter
Forrás:
részlet Stoll Dániel (2010). Az átélés elmélete és mérése Eugene T. Gendlin koncepciója alapján című szakdolgozatából
Képek forrása:
http://browse.deviantart.com/photography/conceptual/?q=peep&order=9&offset=48#/d2cvww6
http://browse.deviantart.com/?q=old%20change#/d2lru7p
http://browse.deviantart.com/photography/?q=growth&order=9&offset=24#/d20lmpe
